MAGYARSÁG-TUDAT

MEGISMERNI

MEGTISZTULNI

MAGUNK UTÁN JÖVŐT HAGYNI

Ajánlás

Kedves Olvasó!

Ilyen nincs-és, mégis van.

Egy jól képzett műszaki ember évtizedeket áldoz az életéből arra, hogy felkutasson és elolvasson mindent, ami a magyarság történetére vonatkozik. A három dolgozatban a magyar történet bemutatásához, jegyzett szépirodalmi művekből és a tudomány irodalmából válogat. A hiteles magyar történelmet, a parlamentekben elhangzott szószerinti idézetekkel támasztja alá. Azután levéltárakban kutat, múzeumokban kiállított régészeti leletek sokaságát, ma is meglevő épületeink egy részét lefotózva örökíti. Minden elérhető forrást felderítve, a tanúkkal beszélve műszaki alapossággal ellenőrizzen, minden tényt.

Hogy miért?

„Alaptételt keresek, ami világossá teszi minden ember gondolkodását és maga-tartását saját és környezete életének alakításában, akkor is, ha nem is tud róla. Ennek is van magyarázata. Minden múlik, a látható elporlik. Egyedül az eszme maradandó!”

Ez lehetetlennek tűnik- a szerző bebizonyítja, hogy nem az. „Ez az eszme nem valamilyen izmus, nem valamilyen filozófiai álfejtegetés, hanem az az örökség, amit génjeikben hordozva kaptunk évezredek alatt az őseinktől.”

Ezt az örökséget kell elpusztítani, hazugságokba burkolni, kitörölni és tagadni ahhoz, hogy a magyarokból is agymosott globalisták legyenek. Ezen ügyködtek az – izmusok és a mai nihilisták, velük száll harcba a szerző.

Kinek ajánlható, hogy olvassa végig a magyarság valóban hiteles történetét az őskortól napjainkig? Elsősorban annak, akinek elege van a: valószínűleg, esetleg, bizonyos feltevések szerint, vélelmezhetően, kitételektől hemzsegő eddigi „tudományos” feldolgozásokból.

Ez a három „dolgozat” csak tényeket, ellenőrzött és bizonyított tényeket tartalmaz.

Másodsorban az utolsó három generációnak

A mi hetven körüli generációnknak, akik még a „kettős nevelés” miatt hallottunk az iskolai hazugságok mellett otthon az igazságról is;

A mai középgenerációnak, akiket féltve úgy neveltünk fel, hogy hallgattunk, „ne zavarjuk össze a gyereket” alapon;

És leginkább a mai fiataloknak, akik önhibájukon kívül, méltatlanul semmire nem becsülik az őseiket, nem is érdekli őket a múlt, mert abból nem lehet új kütyüt venni.

Ezernyi oldat elolvasni manapság? A harmadik dolgozatban az Első levél jelez ébresztőt!

Kezdjék el, és meg fogják tapasztalni – nem lehet a végéig abbahagyni. Soha nem késő az eltékozolt örökséget visszaszerezni.

Ehhez kíván minden jót az egyik első olvasó

Dr. Egressy András.

Köszöntöm a honlapomon!

Személyes: „Hét évtizede egy gumibotnak nevezett tanítóeszközzel találkozott hátul a koponyám, ahonnan lepattant és egy 180 fokos ívhosszon, gyorsan érkezett két combom közé. Elájultam.” Ötven évvel később próbára tettem emlékező képességemet, tollat ragadtam. Első levelemben írtam meg, mit jelentett találkozásom Rosenfeld Mátyás fekete bőrkabátosaival, az AVH-val? Hasonló élményeikről a még élő 70 pluszos nemzedékünk tudna beszámolni.

A félelemre alapított terror figyelmeztetett: „Az építkezést minden ember csak belülről kezdheti el” ‒ vagyis ismernem kell magamat. Ami abban az esetben teljes és előremutató, ha az ember életépítése kezdő lépéseit, jövőképe határozza meg. Tudni illik: ki is vagyok! És nem mit akarok, hanem milyen emberként akarok élni? Az pedig valóság, a ma élő ifjú generáció többségét, a napi megélhetés, a jobban élés lehetőségének előteremtése foglalkoztatja. Mint minden korban. Mégis felvetem, a XXI. század elején csak a ma fontos a jövőbe lépő nemzedékünk számára, a holnap nem?

Az elmúlt években végig tanulmányoztam egy időhosszt, ami magában foglalja alkotmányos történetünket, a megismerhető kezdetektől, napjainkig. Két idézet kívánkozik ide. Második dolgozatomban szó szerint rögzítem a Tanácsok Országos ülésén elhangzott beszédeket. Ebből idézem Garabai Sándort, a Forradalmi Kormányzótanács elnökét. Az összegyűltek előtt kijelenti 1919. június 14-én: „Ezer esztendős alkotmányt fognak önök a sírba tenni a mai napon, ezer esztendős alkotmányát ennek az országnak.”

Második levelemben olvasható Rosenfeld Mátyás felszólalása, aki az Országgyűlés 6. ülésén, 1949. augusztus 10-én előadói beszédében Sztálint idézi: „A program főleg a jövőre vonatkozik, az alkotmány a jelenre.” Majd így fojtatja: „A magyar népnek eddig nem volt alkotmánya. Amit általánosságban annak neveztek, az, különböző jogszokások és jogalkotások gyűjteménye volt. Az előkészítő bizottság az alkotmánytervezet kidolgozásánál a sztálini tanításnak megfelelően arra törekedett, hogy a meglévőt rögzítse le.”

Fenti kivonatok is arra mutatnak rá: csak az igazat felvonultató ismeretek alapozzák meg, az ember eligazodásához szükséges belső tartást. Van annak igazsága, hogy minden ember saját építkezését belülről kezdheti el. Akkor hiteles. Ebből következett másik alapvetésem:

„Megismerni – megtisztulni, magunk után jövőt hagyni.”

Második példám a rendszerváltás. Visszatekintve ma már értjük, a rendszerváltás idejére a gazdaság, minden következményével padló alá került. Milliók reménye volt a jó élet, teljesült a fityisz. A rendszerváltást bonyolítók, a szocializmusban felhalmozott állami és szövetkezeti vagyon körül nyüzsögtek eredményesen és napjainkban sincs ez másként. Mert tudták-tudják, merték-mernék, tették-tennék. A jogban rögzített eredmények papíron megmaradtak. A magyar nemzet évezredek alatt csiszolódó műveltségébe ültetett idegen ideológia gyökereit, az elvtársak, az elmúlt évtizedekben is locsolták tovább. Minden cselekedetünk, az elvtársak törekvéseivel szemben, felér egy választással.

Kérdésfelvetés: Tudjuk-e, hogy Meotisz térségéből, őseink hazájából, milyen útvonalon jutottunk el mi magyarok, Európa nemzetközösségének tagjaként az úgynevezett Európai Unió szétesésének peronjáig? Bizony, forró, vulkáni talajon ülünk. Ebben a koncentrált, világhatalmi miliőben nem kérdés, feladat: minden kor sajátos körülményei ismeretében, így napjainkban is, a valóság páncélját tisztítsuk meg jövőépítésünk akaratával. Megmaradásunk alapkövezete, hagyományaink ismerete. Célom, az anyagi és szellemi műveltségünk alapjain nyugvó politikai ütközések bemutatása. Idejének sorrendjében.

Egyénileg semmire jutunk. Az összetartozás akkor sikeres, ha ismerjük önmagunkat. Önmagunk ismerete, múltunk ismerete nélkül törékeny. Tanuljuk meg Őseink kik voltak, hol születtek, hogyan éltek? Milyen útvonalon jutottak el a Kárpát-medencébe? Mit jelentett és jelent a Honfoglalás, a Vérszerződés, István király Szentté avatása? Mindezt minden magyar érzelmű ember génjeiben hordozza. Erről jut eszembe:

azon múlik az emberiség jövője, és benne az Európai kultúra, a magyar szülők magyar gyermekeinek jövője, ha az egy férfi apa és a szeretett nő anya ölelésükben, teremtménynek-teremtményeknek adnak életet. A Gondviselés az emberiség életben maradásához, nem ismer további „emberi létezőket”. Vagyis, a férfi és női nem mellett nincsenek olyan harmadik, negyedik… kilencvenedik LMBTQ lények ‒ másságok, amelyek, ha képesek lennének a nemzésre, az emberiség fönnmaradásához hozzájárulnának.